Szeretni – rendületlenül

2009 július 13. | Szerző: Shekinah |

 Pár hónappal ezelött nem a legharmonikusabb körülmények között távoztam abból a közösségböl, ahol szinte 6 évet laktam. Bizonyos emberkékkel igazán szerettük egymást, de egyesekkel összetüzéseim voltak. Aztán elköltözve onnan, tiszta fejjel, be kellett látnom, hogy ezek egy jó részét én idöztem elö…

Napi imáimba így lassan ök is bekerültek. Nem azért, hogy szeressenek engem, arra a legkevésbé sem gondoltam, hanem inkább azért, hogy legyenek boldogok, hogy legalább nekik sikerüljön megélni azt, amiröl valaha közösen álmodtunk, de nekem nem sikerült…

Aztán a hétvégén ott voltam náluk. Nyári ünnepség volt. S természetesen összefutottam ezzekkel a személyekkel is. S láss csodát, tiszta szeretettel fordultak mind a ketten felém és szemmel láthatóan örültek jelenlétemnek. Az elsö személlyel való találkozásom után nagyon boldog voltam, de a második személlyel való találkozás után szinte megeredtek a könnyeim. Valósággal térdre ereszkedtem hálából az Isten elött. Akkor és ott megértettem, hogy megéri mindig szeretni – rendületlenül, mert ez a szeretet mindig eljut a címzetthez. Átéltem azt, hogy a Szeretet egy olyan varázsszer, amelynek soha senki sem tud ellenállni…